Aquapónia és Passzív szolár üvegház – interjú Gönczi Péterrel


2012 július 27, péntek

A következő szavak biztosan minendenkinek ismerősen hangzanak, hiszen úton-útfélen szembetalálkozunk velük: környezettudatos gazdálkodás, passzívház, megújúló energiafelhasználás, ecodesign, szolárház, biokonyha. A médiában is egyre többször felütik a fejüket ezek a témák. Nem történt ez máshogy Gönczi Péter Aquapóniájának esetében sem. Média utazása 2011 szilveszterén kezdődött, amikor is a civishir.hu honlapon felröppent a hír agrárforradalmáról. Ezt követték a különböző hiradások, sajtómegjelenések. Szerecsénkre a mi érdeklődésünket is örömmel fogadta és interjúalanyunként büszkélkedhetünk vele! Így beszélgettünk:
GI: Először is talán a legjobb az volna, hogy ha különböző meghatározások háza táján rendet raknánk. Elmondanád, hogy pontosan mi a passzív, mi a passzív szolárház és mi a különbség ezek között mind funkció, mind építészeti szempontból?
GP: A hivatalos meghatározás szerint: „A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet biztosítása (ISO 7730) megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához (DIN 1946) megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül. Mindez jól hangzik, persze a színfalak mögött a dizájn oltárán hozott áldozatokért soha meg nem térülő extra szigeteléssel és gépészeti berendezésekkel fizetünk. Ha a dizájnt teljesen háttérbe szorítjuk és a funkciót maximálisan előtérbe helyezzük, a csodagépészetet és az extra szigetelést elfejtve kapunk egy olcsó, legegyszerűbb technológiákkal kivitelezhető épületet, tökéletesen hozza azokat a belső viszonyokat amit a szabványos légtömör, csúcstechnológiával épített passzívházak tudnak. A passzív szolár üvegház egy fokkal még ennél is olcsóbb lévén itt nem törekszünk télen a 19-22C belső hőmérséklet tartására, „csak” 10-15C a cél így a szerkezeten és a szigetelésen is jócskán lehet spórolni. Az alapelvek azonban változatlanok. A ház tervezésén mindenekfelett áll a napjáráshoz legjobban illeszkedő forma, mely télen beengedi és benntartja a meleget, nyáron viszont a lehető legkevesebbet enged be belőle. Az épületet ugyanis csak a napenergia fűti, az épületnek nincs energia igénye, se fűtésre, se hűtésre, se szellőzésre. Nincs semmilyen gépészet, fűtés, csövezés kábelezés. Nincs trükk, a dizájn csinál mindent. Cserébe szokatlanul néz ki, akár extravagánsnak is nevezhetjük.
GI: Ezekkel az alapvető kérdésekkel is egyből mennyire belemélyedtünk a témába: költségvetés, gépészet, esztétika; megelőzve ezzel már pár kérdésemet is. Bár kétségtelen, ezek meghatározó fő pillérek minden építészeti alkotás esetében. Közelítsünk akkor most kicsit más szemszögből: milyen pozitív tulajdonságokkal bír a passzív szolárház egy napjainkban „rendesnek” nevezett házhoz képest? Mik sorolhatók a passzív szolárház előnyeihez és hátrányaihoz?
GP: Ilyen low tech passzív szolár lakóházak legelterjedtebb képviselői a Mike Reinolds által megálmodott earthship-ek. Tudomásom szerint nincs Magyarországon, de terjedőben van és biztos vagyok benne, hogy hamarosan nálunk is megjelennek az elsők. A napjainkban „rendesnek” nevezett házhoz képest ezek a házak lakóinak nincs fűtés költségük, nincs hűtés költségük, nincs víz, csatorna, villanyszámla, e mellett a ház ugyanazt a komfortot nyújtja mint a „rendesek”. Ez több évtizedes tapasztalat. Ezek a lakóházak, félig földházak súlyos hőtároló falakkal és padlóval, vastag szigeteléssel.
GI: Értem, akkor ezek az earthship-ek a passzív szolárházak egy másik ágát képviselik?
GP: Igen. A passzív szolár üvegház ezzel szemben egy letisztultabb dolog, a hőtároló közegek és a szigetelés ugyanúgy jelen van, de az épület szerkezete egy könnyűszerkezetes ház szerkezetéhez hasonló. GI: Alapozás tekintetében milyen kialakítást igényel egy szolárház?
GP: Alapozása könnyűszerkezetes mivoltának megfelelően egy egyszerű sáv, sík, vagy pont alap.
GI: A telepítési terület természeti adottágai: éghajlat, tájolás, lejtés, talajszerkezet stb. milyen szerepet játszanak a szolárház létrehozása során?
GP: A tökéletes déli tájolás és a déli üvegfelület dőlésszöge kulcs fontosságú, de az épület összes mérete azok arányai, szigetelése, hőtároló kapacitása együttesen adják a passzív jelleget. Ez egy sokismeretlenes egyenlet, ahol minden apró dolog hozzátesz a végeredményhez.
GI: Igen, ebben már eddig is biztos voltam, hogy nem egy egyszerű egyismeretlenes egyenlet megvalósításaként hoztad létre hazánk első aquapóniáját. Minden elismerésem! Nem hiába nem merészkedett ennek még senki. Kérlek avass is be minket egy kicsit, hogy hogyan működik az aquapónia belülről? Milyen szerepet játszanak a halak a növények fejlődésében és fordítva? Mi a telepítendő halak és növények aránya? Megjelennek-e, megjelenhetnek-e a növények kártevői a rendszerben?
GP: Az akvapóniát leggyakrabban a föld nélküli növénytermesztés és az intenzív haltenyésztés házasításaként jellemzik. Szerintem inkább visszatérés a válás előtti állapothoz. Alapvetően a kettő egy természetes folyamat, amit az ember választott szét. Az akvapónia összeköti ami összetartozik, mindezt olyan bámulatosan, hogy a két ipari agrártechnológia hátrányai gyakorlatilag kiütik egymást. Semmi újat nem találtunk fel csak utánozzuk a természetet. Ez egy természetes körfolyamaton alapuló szimbiotikus növény és haltenyésztési módszer, ahol a kártevő a folyamat része, nem pedig ellensége. Az egész az épülethez hasonló szemléletváltásra támaszkodik. Ne akarjuk megcsinálni, hanem inkább tanuljuk meg és – amennyire lehet – irányítsuk a rendszert. Amit kapunk az egy rendkívül termékeny, energia és víz takarékos, organikus intenzív termelő rendszer.
GI: Milyen növény és halfajták telepíthetők? Miket kell szem előtt tartani ezek kiválasztása során?
GP: Az alkalmas hal esetében is, de elsősorban növényfajok kiválasztásával teljesen új kísérleti terepen járunk. A klímát csak részben szabályozzuk, a vízbőség, a napsütéses órák száma, és a hozzájuk tartozó hőmérséklet teljesen új szituációt teremt amit különböző növények különböző módon tolerálnak. A primőr zöldségek szinte minden faja termelhető, de az igazán hatékonyan termeszthető fajok megtalálása még sok időt vesz majd igénybe.
GI: Az akvapóniás üvegházat amúgy rálehet kötni a ház fűtési rendszerére? Érdemes-e egyáltalán?
GP: Fűteni lehet, de nem vagyok a fűtés híve, mert amint a fűtés bekerül a képbe, rögtön nagyon drága lesz minden. Rossz tájolású kertek, házak, teraszok az ész nélküli tervezők bűnei, akiknek a terven szereplő észak jel csak egy értelmetlen, de szükséges paca volt. Amíg a fűtési költségek az elmúlt évtizedekben nem voltak jelentős tételek elkényelmesedtünk. Most az északi ablakok, a rosszul szigetelt falak súlyos forintokban jelentkeznek havonta, ezzel rákényszerítenek minket a helyes útra.
GI: Tény és való, hogy ezen költségek igen megnövekedtek az elmúlt években, de azért remélem, hogy túl sok ész nélküli tervező nem szaladgál az országban rontva a szakma hírnevét. Szintén akkor költségcsökkentésként meglévő nem használt kültéri úszómedencét vagy télikertet át lehet alakítani akvapóniás üvegházzá?
GP: Jó tájolású télikertet át lehet alakítani. Teljesen logikus muskátli és pálmák helyett paradicsomot, fűszernövényket és mondjuk pisztrángot tartani a télikertünkben. Szép és hasznos is. Az úszómedencéket viszont szerintem nem éri meg átalakítani. Habár első ránézésre alkalmasnak tűnnek halkádnak valójában az esetek 99%-an alkalmatlanok.
GI: Az aquapóniában lévő temperált levegő felhasználható a ház szellőzésében: pl. egy mesterséges szellőzésű energiatakarékos háznál?
GP: Egy jó háznak nincs erre szüksége. Egy rossz háznak pedig minek.
GI: Talán azért akkor azt sem árt tisztázni, hogy az aquapónia “halastavának” van-e “szaga”? Vagy inkább a üvegházakra jellemző párás, friss levegő van az akvapóniás üvegházban?
GP: Az üvegház jellemzően nem kiemelkedően párás, inkább a kellemesen friss a levegő. Az egészséges rendszernek nincs szaga. Ha szaga van akkor az a baj első jele.
GI: Méreteit nézve a dolognak, ennek a rendszernek van léptékhatára? Ha igen, akkor szerinted hol?
GP: Az akvapóniának feltétlen van olyan határa ahol már túl nagyra nő egy rendszer ahhoz, hogy az ember kontrollálja.
GI: Azt hiszem akkor ésszerűen merül fel ebből a kérdés, hogy üzletszerű termelésben, méretben használható-e?
GP: Abszolút!
GI: Ennél jobb végszót azt hiszem akarva se találhattunk volna! Gratulálok ehhez az igazán egyedülálló rendszerhez és egy úttal sikerekben gazdag jövőt kívánok Neked az aquapónia háza tájékán! Remélem még sokat fogunk hallani felőled!
GP: Legyen így!
GI: Köszönöm szépen, hogy időt szakítottál rám és mind ezt megosztottad velünk!
GP: Én köszönöm a lehetőséget! Tényleg nem találok szavakat, hogy milyen káprázatos dolog megismerni a rendszer működését, mikéntjét. A finom, lédús, igazi paradicsom ízű paradicsomról, zsenge retekről és édes eperről meg nem is beszélve! Ezt úton is ajánlanám minden kedves érdeklődő figyelmébe Gönczi Péter www.aquaponics.hu honlapját.gi

Vissza